Orbán Viktor Mihály bűnlajstroma
Az alábbi 47 pont dokumentált, nyilvános forrásokra épül, a magyar és uniós jogi hivatkozások valósak. A hipotetikus büntetések évei szatirikusak: azt érzékeltetik, mit kérne számon egy működő jogállam. Minden ponton pecsét jelzi, mi történt az ügyben a 2026-os kormányváltás óta.
Összesítő
A sorokra kattintva szűrhetsz.
Állás 2026. november 1-jén
Súlypontok: hipotetikus évek témánként
47 pont, 600 hipotetikus év
-
Uniós pénzek szisztematikus kijátszása kormányközeli cégek javára
2022 decemberében az EU Tanácsa a feltételességi rendelet alapján 6,3 milliárd eurónyi kohéziós forrást függesztett fel Magyarországnak a közbeszerzési verseny hiánya, az összeférhetetlenségek és a gyenge korrupcióellenes fellépés miatt; más uniós feltételek miatt további milliárdok fagytak be. Az OLAF egy időszakban a magyar ügyek négyötödében állapított meg szabálytalanságot.
- Magyar jog
- Btk. 396. § (költségvetési csalás), Btk. 305. § (hivatali visszaélés)
- Nemzetközi és uniós jog
- 2020/2092/EU, Euratom rendelet (feltételesség), EUSZ 4. cikk (3) (lojális együttműködés)
- Források
- EU Tanács, 2022. 12. 12., OCCRP, 444, 2019. 09. 03.
A kormányváltás óta
2026. május 29-én a Bizottság az új kormánnyal kötött megállapodás alapján 16,4 milliárd euró felszabadításáról döntött. Július 10-én Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez, amely 2021. június 1-ig visszamenőleg vizsgálhatja az uniós pénzekkel elkövetett csalásokat.
Hipotetikus büntetés 95 év
Állás: Folyamatban2026. VII. 10.
-
Lex CEU: egy egyetem kiszorítása célzott törvénnyel
A 2017-es felsőoktatási törvénymódosítás feltételeinek gyakorlatilag egyetlen működő intézmény nem felelt meg: a Soros György alapította Közép-európai Egyetem. A CEU 2018 decemberében bejelentette, hogy amerikai akkreditációjú képzéseit Bécsbe költözteti. Az Európai Unió Bírósága 2020-ban kimondta, hogy a törvény sérti az uniós jogot és az akadémiai szabadságot.
- Magyar jog
- Btk. 305. § (hivatali visszaélés), Alaptörvény X. cikk (a tudomány szabadsága)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUB C-66/18 (2020), EUMSZ 49. cikk, Alapjogi Charta 13., 14., 16. cikk, GATS
- Források
- CEU, 2020. 10. 08., HRW, 2018. 10. 25.
A kormányváltás óta
A kormányváltás után sem tért vissza: a kétkampuszos megoldás felmerült, de a CEU 2026. június 29-én cáfolta, hogy ősszel Budapesten diplomát adó képzések indulnának.
Hipotetikus büntetés 12 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Pegasus kémprogram újságírók és ügyvédek ellen
2018 és 2019 között az NSO Group Pegasus kémprogramjával figyeltek meg magyar újságírókat, köztük a Direkt36 munkatársait, valamint ügyvédeket és üzletembereket; Kósa Lajos fideszes politikus 2021 novemberében elismerte, hogy magyar állami szerv megvásárolta a szoftvert. Az ügyészség 2022-ben bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást, az adatvédelmi hatóság vizsgálati anyagát 2050-ig titkosították.
- Magyar jog
- Btk. 422. § (tiltott adatszerzés), Btk. 219. § (személyes adattal visszaélés)
- Nemzetközi és uniós jog
- Alapjogi Charta 7., 8., 11. cikk, EJEE 8., 10. cikk
Hipotetikus büntetés 25 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Menedékkérők jogellenes fogvatartása a tranzitzónákban
2017 és 2020 között a szerb határ menti tranzitzónákban tartották fogva a menedékkérőket, gyermekes családokat is; elutasított kérelmezőktől időnként az élelmet is megvonták. Az EUB 2020-ban jogellenesnek mondta ki a fogvatartást (C-924/19 PPU, C-808/18), a zónákat bezárták. Mivel Magyarország nem hajtotta végre az ítéletet, a bíróság 2024 júniusában 200 millió euró átalányösszeget és napi 1 millió eurós bírságot szabott ki (C-123/22).
- Magyar jog
- Btk. 194. § (személyi szabadság megsértése), Btk. 305. § (hivatali visszaélés)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUB C-924/19 PPU és C-808/18 (2020), C-123/22 (2024), 2013/32/EU és 2013/33/EU irányelv, Alapjogi Charta 4., 6., 18. cikk
- Források
- Al Jazeera, 2024. 06. 13., ECRE, Helsinki Bizottság
A kormányváltás óta
A napi 1 millió eurós bírság tovább halmozódik. Magyar Péter 2026. szeptember 2-án azt mondta, a határvédelem marad, a kifizetett összeg jóváírását pedig az uniós költségvetési tárgyalásokon kérik.
Hipotetikus büntetés 30 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Szuverenitásvédelmi Hivatal: hatóság a kritikusok ellen
A 2023-ban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal „befolyásolási” vizsgálatokat folytatott újságírók, civil szervezetek és ellenzéki politikusok ellen. 2025-ben egy még szigorúbb törvényjavaslat is született, amely feketelistára tette volna a külföldről támogatott szervezeteket. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított (C-829/24), Juliane Kokott főtanácsnok 2026. február 12-i indítványa szerint a törvény sérti az uniós jogot.
- Magyar jog
- Btk. 217. § (egyesülési szabadság megsértése), Btk. 219. § (személyes adattal visszaélés)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 2. cikk, Alapjogi Charta 7., 8., 11., 12. cikk, GDPR, C-829/24
- Források
- RECLAIM, IPI, CPJ, 2025. 05.
A kormányváltás óta
A 16. Alaptörvény-módosítás után az Országgyűlés 2026. június 30-án megszüntette a hivatalt.
Hipotetikus büntetés 10 év
Állás: Visszafordítva2026. VI. 30.
-
A 2021-es LMBTQ-ellenes „gyermekvédelmi” törvény
A 2021-es törvény a gyermekvédelemre hivatkozva megtiltotta, hogy a kiskorúak számára elérhető tartalmak, az iskolai szexuális nevelés és a reklámok a homoszexualitást vagy a nemváltást ábrázolják vagy „népszerűsítsék”. Az EUB 2026. április 21-én (C-769/22) kimondta, hogy a törvény sérti az uniós jogot és az emberi méltóságot, sőt önmagában is megsérti az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeket.
- Magyar jog
- Btk. 216. § (közösség tagja elleni erőszak), Btk. 332. § (közösség elleni uszítás)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUB C-769/22 (2026), EUSZ 2. cikk, Alapjogi Charta 1., 21. cikk, 2010/13/EU irányelv
A kormányváltás óta
Az Országgyűlés 2026. október 13-án 139 igen, 51 nem szavazattal kivette a törvényből az LMBTQ-ellenes rendelkezéseket. A HRW szerint az Alaptörvény XVI. cikke, a családvédelmi törvény hasonló szakasza és a gyülekezési törvény korlátozásai érintetlenek maradtak.
Hipotetikus büntetés 15 év
Állás: Részben visszafordítva2026. X. 13.
-
A Budapest Pride betiltása (2025)
Orbán már 2025. februári évértékelőjében jelezte, hogy a Pride szervezőinek idén nem érdemes készülniük. Márciusban az Országgyűlés kivételes eljárásban, vita nélkül módosította a gyülekezési törvényt, betiltotta a Pride-ot és lehetővé tette a résztvevők arcfelismerő azonosítását; áprilisban az Alaptörvénybe is bekerült a gyermekek jogainak elsőbbsége. A betiltott felvonulásra a szervezők szerint több mint 200 ezren mentek el, Karácsony Gergely főpolgármester ellen büntetőeljárás indult.
- Magyar jog
- Alaptörvény VIII. cikk (gyülekezési jog), Btk. 217. § (gyülekezési szabadság megsértése)
- Nemzetközi és uniós jog
- Alapjogi Charta 12. cikk, EJEE 11. cikk, EUSZ 2. cikk, GDPR (arcfelismerés)
- Források
- EP Kutatószolgálat, 2025., eucrim
A kormányváltás óta
2026-ban a rendőrség nem tiltotta be a felvonulást, amelyet június 27-én meg is tartottak; az ügyészség június 4-én megszüntette a Karácsony elleni eljárást. A gyülekezési törvény Pride-ellenes korlátozásai a HRW szerint szeptemberben is hatályban voltak.
Agence Europe, 2026. 05. 29., HRW, 2026. 06. 08., HRW, 2026. 09. 16.
Hipotetikus büntetés 8 év
Állás: Részben visszafordítva2026. VI. 27.
-
Netanjahu fogadása és kilépés a Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 3-án Orbán teljes katonai tiszteletadással fogadta Benjamin Netanjahut, akivel szemben a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki; Magyarország együttműködési kötelezettsége ellenére nem tartóztatta le. A kormány még aznap bejelentette a kilépést a bíróságból, az Országgyűlés 2025 májusában megszavazta, a kilépés 2026. június 2-án lépett volna hatályba.
- Magyar jog
- Nincs közvetlen Btk.-tényállás; a Római Statútum szerinti együttműködési kötelezettség megszegése
- Nemzetközi és uniós jog
- Római Statútum 86., 89. cikk, EUSZ 21. cikk
A kormányváltás óta
Az új Országgyűlés 2026. május 27-én 133 igen szavazattal visszavonta a kilépést, a törvény május 29-én hatályba lépett, így Magyarország a bíróság részes állama maradt.
Hipotetikus büntetés 20 év
Állás: Visszafordítva2026. V. 27.
-
Az Alaptörvény tizenöt módosítása
Orbán kétharmada 2012 és 2025 között tizenötször módosította az Alaptörvényt, gyakran alkotmánybírósági döntések felülírására vagy aktuális politikai célokra; a 2013-as negyedik módosítás például hatályon kívül helyezte az Alaptörvény előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat. A Velencei Bizottság több véleményében is bírálta a módosításokat, az Európai Parlament 2018-ban a Sargentini-jelentéssel indította el a 7. cikk szerinti eljárást.
- Magyar jog
- Nincs egyértelmű Btk.-tényállás; Alaptörvény B) cikk (1) (jogállamiság)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 2. cikk, EUSZ 7. cikk (2018 óta folyamatban)
A kormányváltás óta
Az új többség 2026. június 15-én és július 13-án módosította az Alaptörvényt (16. és 17. módosítás), többek között véget vetett a köztársasági elnök megbízatásának. Magyar Péter új, népszavazással megerősítendő alkotmányt ígér.
Hipotetikus büntetés 30 év
Állás: Folyamatban2026. VII. 13.
-
A választókerületek pártérdekű átrajzolása
2011-ben a Fidesz egyoldalúan rajzolta újra a választókerületeket, és átalakította a választási rendszert (egyfordulós szavazás, győzteskompenzáció); 2014-ben így 45 százalékkal is kétharmadot szerzett. Az EBESZ megfigyelői szerint a kerülethatárok kijelölése nem volt átlátható. 2024 végén a kormánytöbbség a budapesti és Pest megyei kerületeket is átrajzolta.
- Magyar jog
- Btk. 350. § (a választás rendje elleni bűncselekmény), Alaptörvény 2. cikk
- Nemzetközi és uniós jog
- EJEE 1. kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikk, EUSZ 2. cikk
- Források
- EBESZ ODIHR, 2014., Telex, 2024. 11. 19.
A kormányváltás óta
2026-ban az átrajzolás nem segített: a Tisza 141 mandátumot szerzett. Az új választási törvény a párt szerint csak az új alkotmány után készül el.
Hipotetikus büntetés 14 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
A civiltörvény (2017): a külföldről támogatott szervezetek megbélyegzése
A 2017-es törvény a külföldről évente 7,2 millió forintnál több támogatást kapó civil szervezeteket arra kötelezte, hogy „külföldről támogatott szervezetként” regisztráljanak és így jelöljék magukat. Az EUB 2020-ban (C-78/18) kimondta, hogy ez sérti a tőke szabad mozgását és az egyesülési szabadságot. A kormány 2021-ben hatályon kívül helyezte, de új ellenőrzési szabályokat vezetett be helyette.
- Magyar jog
- Btk. 217. § (egyesülési szabadság megsértése)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUB C-78/18 (2020), EUMSZ 63. cikk, Alapjogi Charta 7., 8., 12. cikk
A kormányváltás óta
Szellemi utódját, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Országgyűlés 2026. június 30-án megszüntette.
Hipotetikus büntetés 5 év
Állás: Visszafordítva2026. VI. 30.
-
Uniós döntések blokkolása és zsarolása vétóval
Orbán éveken át vétóval vagy annak fenyegetésével akasztotta meg az Ukrajnának szánt uniós támogatásokat és az Oroszország elleni szankciókat, gyakran befagyasztott uniós pénzek felszabadításáért cserébe; 2023 decemberében az 50 milliárd eurós ukrajnai csomagot is megvétózta. Az Európai Parlament 2022-ben kimondta, hogy Magyarország „a választási autokrácia hibrid rendszere”.
- Magyar jog
- Nincs közvetlen Btk.-tényállás; politikai felelősség
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 4. cikk (3) (lojális együttműködés), EUSZ 24. cikk (3)
A kormányváltás óta
A gyakorlat a kormányváltással sem szűnt meg teljesen: az új kormány 2026 szeptemberében harmadszor is blokkolta Ukrajna csatlakozási folyamatának továbblépését.
Hipotetikus büntetés 12 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Az akadémiai kutatóhálózat elvétele és a gender szak törlése
2019-ben az Orbán-kormány törvénnyel vette el a Magyar Tudományos Akadémiától a kutatóintézet-hálózatot, és a kormányzati befolyás alatt álló ELKH-hoz (ma HUN-REN) rendelte. 2018-ban kormányrendelettel törölte a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot a képzési jegyzékből.
- Magyar jog
- Alaptörvény X. cikk (a tudomány szabadsága)
- Nemzetközi és uniós jog
- Alapjogi Charta 13. cikk, 2021/1060/EU rendelet (horizontális feljogosító feltételek)
- Források
- eucrim, Infostart, 2018. 08. 15.
A kormányváltás óta
A kormány 2026 júliusában bejelentette, hogy ősszel az egész kutatóhálózat visszakerülhet az MTA-hoz, és társadalmi vitát indított. Az akadémiai szabadság miatt szeptemberben még 2,2 milliárd euró uniós forrás volt zárolva.
Hipotetikus büntetés 8 év
Állás: Folyamatban2026. VII. 17.
-
Kekva: nagyjából háromezer milliárd forint állami vagyon kiszervezése
A 2021. évi IX. törvénnyel a kormány több tucat közérdekű vagyonkezelő alapítványt hozott létre, kuratóriumaikat kormányközeli emberekkel töltötte fel, akiket csak kétharmaddal lehetett volna leváltani. Hozzájuk kerültek egyetemek, ingatlanok, valamint MOL- és Richter-részvénycsomagok. Az Állami Számvevőszék szerint 2024 végén mintegy 3059 milliárd forint vagyont kezeltek.
- Magyar jog
- Btk. 376. § (hűtlen kezelés), Btk. 305. § (hivatali visszaélés), Alaptörvény 38. cikk (nemzeti vagyon)
- Nemzetközi és uniós jog
- 2020/2092/EU, Euratom rendelet (emiatt is zároltak forrásokat), EUSZ 2. cikk
A kormányváltás óta
A 2026. június 15-i 16. Alaptörvény-módosítás lehetővé tette megszüntetésüket: az MCC Alapítvány és további 13 kekva augusztus 31-én jogutód nélkül megszűnt, az egyetemi alapítványok a tervek szerint jövő augusztusban szűnnek meg.
Hipotetikus büntetés 60 év
Állás: Részben visszafordítva2026. VIII. 31.
-
Stop Soros (2018): a menekülteket segítők büntetése
A 2018. évi VI. törvény a Btk. új 353/A. §-ával egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette azokat, akik menedékkérőknek jogi segítséget, tájékoztatást vagy határ menti humanitárius segítséget nyújtottak. A Velencei Bizottság 2018 júniusában a rendelkezés hatályon kívül helyezését javasolta, az EUB 2021. november 16-án (C-821/19) uniós jogba ütközőnek mondta ki.
- Magyar jog
- Alaptörvény VIII. cikk (egyesülési szabadság); maga a Btk. 353/A. § a jogellenes rendelkezés
- Nemzetközi és uniós jog
- EUB C-821/19 (2021), 2013/32/EU és 2013/33/EU irányelv, Alapjogi Charta 11., 12. cikk
- Források
- Helsinki Bizottság, Telex, 2021. 11. 16., Amnesty
Hipotetikus büntetés 8 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Paks II: orosz hitel, versenyeztetés nélkül, harminc évre titkosítva
2014 januárjában Orbán Moszkvában állapodott meg Putyinnal a paksi bővítésről; a Roszatom versenyeztetés nélkül kapta meg a 12,5 milliárd eurós projektet, amelyet 10 milliárd eurós orosz államhitel finanszíroz. A 2015-ös Paks II-törvény 30 évre titkosította az üzleti és műszaki adatokat. Az EUB 2025 szeptemberében (C-59/23 P) megsemmisítette a Bizottság állami támogatási jóváhagyását, mert nem vizsgálta a közbeszerzési szabályok betartását.
- Magyar jog
- Btk. 305. § (hivatali visszaélés), Alaptörvény VI. cikk (közérdekű adatok megismerése)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUB C-59/23 P (2025), 2014/24/EU irányelv, EUMSZ 107. cikk
- Források
- HVG, 2015. 03. 04., EUB, 2025. 09.
A kormányváltás óta
A gazdasági és energiaügyi minisztérium 2026. október 16-án közölte, hogy a projekt jogi, pénzügyi és műszaki átvilágítása zajlik, és nem biztos, hogy év végéig lezárul; a Reuters szerint a kormány a Roszatom lecserélését is mérlegeli.
Hipotetikus büntetés 22 év
Állás: Folyamatban2026. X. 16.
-
A Fudan budapesti kampusza kínai hitelből
2021-ben a kormány megállapodott a sanghaji Fudan Egyetemmel egy budapesti kampuszról, amelyet a kiszivárgott tervek szerint nagyrészt kínai hitelből, kínai kivitelezővel építettek volna, becslések szerint mintegy 540 milliárd forintért. A kampusz arra a ferencvárosi területre került volna, amelyet korábban a Diákvárosnak szántak. A projekt a tiltakozások után megakadt.
- Magyar jog
- Btk. 305. § (hivatali visszaélés), Btk. 376. § (hűtlen kezelés), Alaptörvény 38. cikk
- Nemzetközi és uniós jog
- 2014/24/EU irányelv, 2019/452/EU rendelet (befektetések átvilágítása)
Hipotetikus büntetés 10 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
A Soros-ellenes plakátkampány
2017 nyarán a kormány országos plakátkampányt indított Soros György ellen („Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”), amelyet a Mazsihisz antiszemita felhangúnak nevezett, és a leállítását kérte; ugyanabban az évben a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció következett. A kampányt az izraeli nagykövet is bírálta.
- Magyar jog
- Btk. 332. § (közösség elleni uszítás)
- Nemzetközi és uniós jog
- 2008/913/IB kerethatározat (rasszizmus és idegengyűlölet), Alapjogi Charta 21. cikk
Hipotetikus büntetés 7 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Felcsút és környéke: közpénzes presztízsberuházások
Orbán gyerekkori falujában, Felcsúton 2014-ben adták át a Pancho Arénát, nagyrészt sportcélú társasági adókedvezményből (tao); a 444 számítása szerint 2020-ig mintegy 68 milliárd forint közpénz jutott a felcsúti futballprojektre, köztük a Puskás Akadémiára. A falu mellett uniós és hazai pénzből kisvasút épült. A közeli Hatvanpusztán, Orbán édesapjának birtokán a hatóság engedély nélküli építkezések miatt műemlékvédelmi bírságot szabott ki.
- Magyar jog
- Btk. 305. § (hivatali visszaélés), Btk. 376. § (hűtlen kezelés), Btk. 396. § (költségvetési csalás)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUMSZ 107. cikk (tiltott állami támogatás)
- Források
- 444, 2020. 06. 27., 444, 2026. 02. 11.
A kormányváltás óta
A Fejér megyei rendőrség 2026. augusztus 27-én megerősítette, hogy a hatvanpusztai birtok ügyében hivatali visszaélés gyanújával ismeretlen tettes ellen eljárást folytat; a Belügyminisztérium júliusban a tao-rendszer felülvizsgálatát jelentette be.
Hipotetikus büntetés 8 év
Állás: Folyamatban2026. VIII. 27.
-
A kegyelmi botrány (2024)
Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán jelöltje, 2023 áprilisában kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének, akit azért ítéltek el, mert segített eltussolni igazgatója pedofil bűncselekményeit; a kegyelmet Varga Judit igazságügyi miniszter ellenjegyezte. A 444 2024. február 2-i cikke után mindketten lemondtak, Orbán pedig alaptörvény-módosítást kezdeményezett a gyermekek elleni bűncselekmények kegyelmének kizárására.
- Magyar jog
- Nincs közvetlen Btk.-tényállás; politikai felelősség
- Nemzetközi és uniós jog
- 2011/93/EU irányelv, Alapjogi Charta 24. cikk
- Források
- Telex, 2024. 02. 11., Szabad Európa, Wikipédia
Hipotetikus büntetés 6 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
A „rabszolgatörvény” (2018)
A 2018. évi CXVI. törvény évi 250-ről 400 órára emelte az elrendelhető túlmunkát, és a munkaidőkeretet 36 hónapra nyújtotta, így a túlóra ellenértéke akár három évvel később is kifizethető. December 12-i elfogadását példátlan parlamenti jelenetek kísérték, majd hetekig tartó tüntetéssorozat követte.
- Magyar jog
- Alaptörvény XVII. cikk (munkavállalói jogok)
- Nemzetközi és uniós jog
- 2003/88/EK irányelv (munkaidő), Alapjogi Charta 31. cikk, Európai Szociális Karta
- Források
- HVG, 2018. 12. 12., Index, 2018. 12. 21., Wikipédia
Hipotetikus büntetés 8 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
A 2010-es médiatörvények és a kormánypárti Médiatanács
A 2010-es médiatörvények létrehozták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot és a csak kormánypárti tagokból álló Médiatanácsot, kilencéves mandátumokkal; a hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára nevezték ki. Erre épült a közmédia központosítása az MTVA-ban. A szabályozást az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az EBESZ is bírálta.
- Magyar jog
- Alaptörvény IX. cikk (2) (a sajtó szabadsága és sokszínűsége)
- Nemzetközi és uniós jog
- 2010/13/EU irányelv, 2024/1083/EU rendelet (médiaszabadság), Alapjogi Charta 11. cikk, EJEE 10. cikk
- Források
- RSF, HRW, 2024. 02. 13.
A kormányváltás óta
Az Országgyűlés 2026. június 23-án 145 igen szavazattal új médiatörvényt fogadott el: az MTVA megszűnt, a Médiatanácsba a kormánypártok és az ellenzék egyaránt jelölnek tagokat, a közmédiát Független Közmédia Testület felügyeli.
Hipotetikus büntetés 9 év
Állás: Részben visszafordítva2026. VI. 23.
-
Az internetadó-kísérlet (2014)
2014 októberében a kormány gigabájtonként 150 forintos adót jelentett be az internetes adatforgalomra. Október 26-án és 28-án tízezrek tüntettek ellene Budapesten és más városokban; Orbán október 31-én bejelentette, hogy ebben a formában nem vezetik be.
- Magyar jog
- Alaptörvény IX. cikk (véleménynyilvánítás szabadsága)
- Nemzetközi és uniós jog
- Alapjogi Charta 11. cikk
- Források
- Wikipedia
Hipotetikus büntetés 3 év
Állás: Visszafordítva2014. X. 31.
-
Állami hirdetések és a KESMA: a médiapiac torzítása
Az Orbán-kormányok idején az állami hirdetési pénzek döntő része kormányközeli médiumokhoz jutott, a független szerkesztőségek alig kaptak belőle. 2018 novemberében csaknem 500 kormányközeli médiumot ajánlottak fel a KESMA alapítványnak; az összeolvadást Orbán kormányrendelete nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, így az kikerült a versenyhatósági vizsgálat alól.
- Magyar jog
- Btk. 305. § (hivatali visszaélés), versenyjog (Tpvt.), Alaptörvény IX. cikk (2)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUMSZ 107. cikk, 2024/1083/EU rendelet (médiaszabadság), Alapjogi Charta 11. cikk
A kormányváltás óta
A 2026. június 23-i médiatörvény megszüntette az MTVA-t, és Sajtóalapot hozott létre, amely független tartalomszolgáltatókat is támogathat.
Hipotetikus büntetés 7 év
Állás: Részben visszafordítva2026. VI. 23.
-
A CPAC Hungary és a külföldi szélsőjobb kiszolgálása
2022 óta Budapesten rendezik a CPAC Hungary konferenciát, amelyet a kormányközeli Alapjogokért Központ szervez, és amelyen Orbán minden évben fellépett, legutóbb 2026. március 21-én, három héttel a választás előtt. Orbán többször adott hosszú interjút Tucker Carlsonnak, aki 2021-ben egy hétig Magyarországról sugározta műsorát.
- Magyar jog
- Btk. 305. § (hivatali visszaélés), Btk. 376. § (hűtlen kezelés)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 2. cikk
- Források
- Infostart, 2026. 03. 21., Wikipedia
Hipotetikus büntetés 3 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
A magánnyugdíjpénztárak államosítása (2010-2011)
2010 végén a kormány arra kényszerítette a magánnyugdíjpénztári tagokat, hogy visszalépjenek az állami rendszerbe: aki maradt, azt az állami nyugdíj elvesztésével fenyegették. Mintegy hárommillió ember nagyjából 3000 milliárd forintnyi megtakarítása került az államhoz, amelynek nagy részét a költségvetés és az államadósság foltozására fordították.
- Magyar jog
- Alaptörvény XIII. cikk (tulajdonhoz való jog), Btk. 376. § (hűtlen kezelés)
- Nemzetközi és uniós jog
- EJEE 1. kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikk, Alapjogi Charta 17. cikk
- Források
- Wikipedia
Hipotetikus büntetés 25 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Az Alkotmánybíróság megnyirbálása (2010-2013)
Miután az Alkotmánybíróság 2010 októberében megsemmisítette a végkielégítésekre kivetett, visszamenőleges 98 százalékos különadót, a kétharmad elvonta a testület jogkörét a költségvetési és adótörvények érdemi vizsgálatára. A bírák számát 11-ről 15-re, mandátumukat 9-ről 12 évre emelték, a helyeket kormánypárti jelöltekkel töltötték fel.
- Magyar jog
- Alaptörvény 24. cikk (Alkotmánybíróság)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 2. cikk, Velencei Bizottság CDL-AD(2011)016
- Források
- Verfassungsblog
A kormányváltás óta
A 17. Alaptörvény-módosítás 70 évben maximálta az alkotmánybírák életkorát: 2026. szeptember 1-jén Polt Péter elnök és három másik bíró távozott a testületből.
Hipotetikus büntetés 12 év
Állás: Folyamatban2026. IX. 1.
-
Nemzeti konzultációk: kampány közpénzből
2010 óta a kormány rendszeresen küldött „nemzeti konzultációs” kérdőíveket minden háztartásba, gyakran manipulatív kérdésekkel a bevándorlásról, a „Soros-tervről” vagy a „brüsszeli szankciókról”. A választás előtti utolsó, 2026-os nemzeti petíció hirdetése és postázása a 24.hu-nak kiadott adatok szerint bruttó 22,2 milliárd forintba került.
- Magyar jog
- Btk. 376. § (hűtlen kezelés), Btk. 305. § (hivatali visszaélés)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 2. cikk (demokrácia)
- Források
- 444, 2026. 07. 28., Telex, 2026. 01. 23., Wikipédia
A kormányváltás óta
A Budapesti Gazdasági Ügyészség 2026 júliusában hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el a 2025 őszi, a „Tisza-adóról” szóló konzultáció ügyében.
Hipotetikus büntetés 6 év
Állás: Folyamatban2026. VII. 24.
-
Nyirő József és Wass Albert állami rehabilitációja
A kormányrendeletben kiadott 2012-es Nemzeti alaptanterv ajánlott szerzői közé került Nyirő József, aki 1944-45-ben a nyilas országgyűlés tagja volt, és Wass Albert, akit Romániában háborús bűnösként távollétében halálra ítéltek; a zsidó szervezetek tiltakozását a kormány elutasította. Ugyanebben az évben Kövér László házelnök Nyirő hamvainak székelyudvarhelyi újratemetését is megkísérelte, amelyet a román kormány megakadályozott.
- Magyar jog
- Nincs közvetlen Btk.-tényállás; politikai felelősség
- Nemzetközi és uniós jog
- 2008/913/IB kerethatározat, EUSZ 2. cikk
- Források
- HVG, 2012. 06. 25., Eduline, Xpatloop, 2012. 06. 04.
Hipotetikus büntetés 4 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Az egyetemek kiszervezése alapítványokba (2019-2021)
2019 és 2021 között 21 állami egyetem került közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, amelyek kuratóriumait kormányközeli emberek, köztük hivatalban lévő miniszterek töltötték meg. Az EU Tanácsa 2022 decemberében megtiltotta az új uniós kötelezettségvállalásokat ezekkel az alapítványokkal, így az érintett egyetemek kiestek az Erasmus+ és a Horizont Európa új pályázataiból.
- Magyar jog
- Alaptörvény X. cikk (3) (az egyetemek autonómiája)
- Nemzetközi és uniós jog
- Alapjogi Charta 13. cikk, 2020/2092/EU, Euratom rendelet
- Források
- EU Tanács, 2022. 12. 12., eucrim
A kormányváltás óta
Az egyetemi alapítványok kuratóriumait 2026. szeptember 1-jén lecserélték, maguk az alapítványok a tervek szerint jövő augusztusban szűnnek meg.
Hipotetikus büntetés 10 év
Állás: Folyamatban2026. IX. 1.
-
Az orosz olajfüggés fenntartása a háború alatt
Az ukrajnai invázió után Orbán kiharcolta, hogy a csővezetéken érkező orosz olaj mentesüljön az uniós embargó alól, és a szankciós csomagok elfogadását rendre feltételekhez kötötte. Magyarország orosz kőolajfüggése közben nőtt: a CSD elemzése szerint 2025-re az import több mint 90 százaléka orosz eredetű volt.
- Magyar jog
- Nincs közvetlen Btk.-tényállás; politikai felelősség
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 24. cikk (3), 833/2014/EU rendelet (szankciók)
- Források
- CSD, Telex English, 2026. 02. 18.
Hipotetikus büntetés 8 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Találkozók Putyinnal, az elfogatóparancs után is
Orbán 2009 óta több mint tízszer találkozott Vlagyimir Putyinnal. 2023. október 17-én Pekingben ő lett az első uniós kormányfő, aki a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa után találkozott vele, 2024 júliusában pedig Moszkvába is ellátogatott.
- Magyar jog
- Nincs közvetlen Btk.-tényállás; politikai felelősség
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 24. cikk (3), Római Statútum (elfogatóparancs Putyin ellen)
Hipotetikus büntetés 8 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
A „békemisszió”: Kijev, Moszkva, Peking, Mar-a-Lago (2024)
2024 júliusában, a magyar uniós elnökség első napjaiban Orbán bejelentés nélkül Kijevbe, majd Moszkvába és Pekingbe utazott, végül Floridában Donald Trumppal találkozott. Uniós megbízása nem volt; az Európai Tanács és a Bizottság elnöke is jelezte, hogy nem az EU nevében tárgyal.
- Magyar jog
- Nincs közvetlen Btk.-tényállás; politikai felelősség
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 4. cikk (3) (lojális együttműködés), EUSZ 24. cikk (3)
- Források
- Semafor, 2024. 07. 15.
Hipotetikus büntetés 3 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Moszkvai tárgyalás három héttel az invázió előtt (2022)
2022. február 1-jén, három héttel az Ukrajna elleni orosz invázió előtt Orbán Moszkvában tárgyalt Putyinnal és közös sajtótájékoztatót tartott vele, miközben NATO-szövetségesei az orosz csapatösszevonásokra figyelmeztettek. A találkozón a gázszállítások bővítéséről is szó volt.
- Magyar jog
- Nincs közvetlen Btk.-tényállás; politikai felelősség
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 4. cikk (3), EUSZ 24. cikk (3)
Hipotetikus büntetés 6 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
A „kevert faj” beszéd (Tusványos, 2022)
2022. július 23-án Tusnádfürdőn Orbán azt mondta: „mi nem vagyunk kevert fajúak, és nem is akarunk kevert fajúvá válni”. Régi tanácsadója, Hegedüs Zsuzsa tiltakozásul lemondott, és levelében „tiszta náci szövegnek” nevezte a beszédet; a Nemzetközi Auschwitz Bizottság is elítélte.
- Magyar jog
- Btk. 332. § (közösség elleni uszítás)
- Nemzetközi és uniós jog
- 2008/913/IB kerethatározat, Alapjogi Charta 21. cikk, EUSZ 2. cikk
- Források
- 444, 2022. 07. 26., Telex, 2022. 07. 30.
Hipotetikus büntetés 4 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Az „illiberális állam” programja (Tusványos, 2014)
2014. július 26-án Tusnádfürdőn Orbán bejelentette, hogy Magyarországon „illiberális államot” épít, és sikeres példaként Szingapúrt, Kínát, Indiát, Oroszországot és Törökországot hozta fel. A Freedom House 2020-ban már „hibrid rezsimként” sorolta be az országot, az Európai Parlament 2022-ben választási autokráciának nevezte.
- Magyar jog
- Alaptörvény B) cikk (1) (demokratikus jogállam); politikai felelősség
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 2. cikk, koppenhágai kritériumok
- Források
- Freedom House, 2020., Wikipedia
Hipotetikus büntetés 5 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Kampány Trump mellett, aztán Vance Orbán mellett
Orbán uniós kormányfőként nyíltan kampányolt Donald Trump mellett: 2024 júliusában, a választási kampány idején Mar-a-Lagóban is felkereste. A szívességet 2026-ban viszonozták: J. D. Vance amerikai alelnök április 7-én, öt nappal a választás előtt Budapesten lépett fel Orbán kampányrendezvényén.
- Magyar jog
- Nincs közvetlen Btk.-tényállás; politikai felelősség
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 4. cikk (3) (lojális együttműködés)
Hipotetikus büntetés 4 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
„Make Europe Great Again”: a magyar uniós elnökség
A 2024. második félévi magyar uniós elnökség jelmondata a Trump-szlogenre rímelő „Make Europe Great Again” lett. Az egyeztetés nélküli moszkvai és pekingi út után a Bizottság csak tisztviselői szinten vett részt az elnökség informális miniszteri ülésein, és több tagállam is távol maradt.
- Magyar jog
- Nincs közvetlen Btk.-tényállás; politikai felelősség
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 4. cikk (3), EUSZ 16. cikk (9) (a Tanács elnöksége)
Hipotetikus büntetés 5 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Kísérlet Magyar Péter EP-mentelmi jogának felfüggesztésére (2024-2025)
Polt Péter legfőbb ügyész 2024 szeptemberében lopás gyanújával indítványozta Magyar Péter európai parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését egy szórakozóhelyen kikapott és a Dunába dobott telefon miatt. Az Európai Parlament jogi bizottsága nem javasolta, a plenáris ülés 2025. október 7-én megerősítette Magyar mentelmi jogát.
- Magyar jog
- Btk. 305. § (hivatali visszaélés)
- Nemzetközi és uniós jog
- Az EU kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikk, EUSZ 2. cikk
A kormányváltás óta
Miniszterelnökként Magyar maga kérte mentelmi joga felfüggesztését: az Országgyűlés 2026. szeptember 28-án 139 igen szavazattal felfüggesztette, a nyomozó főügyészség október 7-én gyanúsítottként hallgatta ki.
Hipotetikus büntetés 6 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
Polt Péter és az ügyészség politikai uralása
Polt Péter 2000-ben, az első Orbán-kormány idején lett legfőbb ügyész, Orbán kétharmada 2010-ben és 2019-ben újra megválasztotta; hivatali ideje alatt kormányközeli szereplők elleni korrupciós ügyekben ritkán született vádemelés. 2025-ben az Alkotmánybíróság elnöke lett. A GRECO és az Európai Bizottság jogállamisági jelentései is rögzítették az ügyészség függetlenségének hiányosságait.
- Magyar jog
- Alaptörvény 29. cikk (az ügyészség)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 2. cikk, EUMSZ 325. cikk, GRECO-jelentések
- Források
- 444, 2025. 06. 11., GRECO
A kormányváltás óta
Utódja, Nagy Gábor Bálint 2026. július 22-én lemondott, Polt szeptember 1-jén a korhatár miatt távozott az Alkotmánybíróságról. Baka András államfő első jelöltjét szeptember 28-án elutasította az Országgyűlés, október 12-én Fejes Pétert jelölte legfőbb ügyésznek.
Telex, 2026. 07. 22., 444, 2026. 09. 01., 444, 2026. 10. 12.
Hipotetikus büntetés 7 év
Állás: Folyamatban2026. X. 12.
-
Sólyom László leváltása és a kényelmes államfők (2010-2026)
2010-ben Orbán kétharmada nem választotta újra Sólyom László köztársasági elnököt, aki korábban több törvényt visszaküldött vagy az Alkotmánybírósághoz fordult vele; utódja Orbán jelöltje, Schmitt Pál lett, aki 2011 áprilisában aláírta az új Alaptörvényt, majd 2012-ben plágiumbotrány miatt lemondott. Utódai, Áder János, Novák Katalin és Sulyok Tamás is a Fidesz jelöltjei voltak.
- Magyar jog
- Alaptörvény 9. cikk (köztársasági elnök)
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 2. cikk, EJEB Baka kontra Magyarország (2016)
- Források
- Wikipédia: Schmitt Pál
A kormányváltás óta
A 17. Alaptörvény-módosítás véget vetett Sulyok Tamás megbízatásának; 2026. augusztus 19-én Baka András lett az államfő, akit 2012-ben az Alaptörvény átmeneti rendelkezései távolítottak el a legfelsőbb bíróság éléről.
Hipotetikus büntetés 4 év
Állás: Visszafordítva2026. VIII. 19.
-
„A haza nem lehet ellenzékben” (2002)
2002. május 7-én, a választási vereség után a budai Dísz téren Orbán azt mondta: „a haza nem lehet ellenzékben”. A mondat szerint a nemzetet egyetlen politikai oldal képviseli; a következő évtizedekben a kormánypárti kommunikáció rendszeresen nemzetellenesnek, „Soros-bérencnek” vagy „Brüsszel emberének” bélyegezte a politikai ellenfeleket.
- Magyar jog
- Nincs közvetlen Btk.-tényállás; politikai felelősség
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 2. cikk (pluralizmus)
- Források
- Index, 2002. 05. 07.
Hipotetikus büntetés 3 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
43. Új pont, 2026
„Bármilyen módon tudok segíteni”: a kiszivárgott Putyin-telefon
A Bloomberg 2026. április 7-én közölte Orbán és Putyin 2025. október 17-i telefonbeszélgetésének magyar kormányzati leiratát. Orbán ebben azt mondta Putyinnak: „Tegnap a barátságunk olyan magas szintre emelkedett, hogy bármilyen módon tudok segíteni”, és magát a népmese kisegeréhez hasonlította, amely kiszabadítja a csapdába esett oroszlánt. A Kreml szóvivője szerint a leirat Orbán mellett szóló érv.
- Magyar jog
- Nincs közvetlen Btk.-tényállás; politikai felelősség
- Nemzetközi és uniós jog
- EUSZ 4. cikk (3) (lojális együttműködés), EUSZ 24. cikk (3)
Hipotetikus büntetés 6 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
44. Új pont, 2026
A csádi misszió és Orbán Gáspár
Az Országgyűlés 2023-ban hagyta jóvá a magyar katonák csádi küldetését. Egy nem nyilvános kormányhatározat a misszió orvosi programjának vezetőjeként nevezte meg a miniszterelnök fiát, Orbán Gáspárt, belső dokumentumok szerint az ő jóváhagyása nélkül semmi nem indulhatott el. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szerint a misszióra közel 4 milliárd forint közpénz ment el, Orbán Gáspár pedig családi háttere miatt jutott hozzáféréshez és állami támogatáshoz.
- Magyar jog
- Btk. 376. § (hűtlen kezelés), Btk. 305. § (hivatali visszaélés)
- Források
- Telex, 2026. 09. 03., 444, 2026. 09. 03.
A kormányváltás óta
Ruszin-Szendi 2026. szeptember 30-án azt mondta, az országgyűlési felhatalmazás miatt nem lát jogalapot feljelentésre.
Hipotetikus büntetés 9 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
-
45. Új pont, 2026
Az aranykonvoj: ukrán pénzszállítók elfogása a kampányban
2026. március 5-én, öt héttel a választás előtt a Terrorelhárítási Központ feltartóztatta egy ukrán állami bank pénzszállítóit, lefoglalt 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat, a hét ukrán futárt pedig fogva tartotta, majd kiutasította. A pénzt májusban visszaadták, a NAV augusztusban bűncselekmény hiányában lezárta a futárok elleni eljárást. A 444 által közölt, állítólagos ügyészségi iratok Orbánt nevezik meg döntéshozóként, Fürcht Pál volt főügyész szerint pedig a feladatot maga Orbán adta ki a titkosszolgálatnak; Orbán szerint a hatóságok „kormányzati utasítás nélkül is kiválóan tették a dolgukat”.
- Magyar jog
- Btk. 194. § (személyi szabadság megsértése), Btk. 305. § (hivatali visszaélés)
- Nemzetközi és uniós jog
- Alapjogi Charta 6. cikk (a szabadsághoz való jog), EUMSZ 63. cikk (a tőke szabad mozgása)
A kormányváltás óta
Az ügynek 2026. október 8-án már öt gyanúsítottja volt, köztük Hajdu János volt TEK-főigazgató, akit hét rendbeli személyi szabadság megsértésével gyanúsítanak. Nincs hír arról, hogy Orbánt gyanúsítottként vagy tanúként kihallgatták volna.
Hipotetikus büntetés 12 év
Állás: Folyamatban2026. X. 8.
-
46. Új pont, 2026
Titkosszolgálati akció a Tisza informatikusai ellen
A Direkt36 2026. március 24-én nyomozati iratokra hivatkozva feltárta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására, hamis gyermekpornográfia-gyanúval tartottak házkutatást a Tisza Pártot segítő informatikusoknál, egy titkos művelet pedig a párt informatikai rendszerének megbénítására irányult. Orbán ukrán ügynököket emlegetett és Zelenszkijt szólította fel, hogy „parancsolja haza” őket, a kormány által közzétett videókon azonban az érintett informatikus nem beszélt ukrán beszervezésről.
- Magyar jog
- Btk. 305. § (hivatali visszaélés), Btk. 350. § (a választás rendje elleni bűncselekmény)
- Nemzetközi és uniós jog
- Alapjogi Charta 12. cikk (politikai pártok), EUSZ 10. cikk (4)
A kormányváltás óta
2026 áprilisa óta hivatali visszaélés gyanújával nyomozás folyik, amely májusban még gyanúsított nélkül zajlott.
Hipotetikus büntetés 15 év
Állás: Folyamatban2026. V. 11.
-
47. Új pont, 2026
A vagyonvisszaszerzési hivatal munkatársainak megfenyegetése
2026 szeptemberében a Hír TV-nek adott interjúban Orbán a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról azt mondta: „Minden egyes embernek a nevét, aki ott munkát vállal, nyilvánosságra hozzuk”, és kilátásba helyezte, hogy a Fidesz visszatérése esetén anyagilag és jogilag is felelősségre vonják őket.
- Magyar jog
- Btk. 310. § (hivatalos személy elleni erőszak előkészülete), Btk. 219. § (személyes adattal visszaélés)
- Nemzetközi és uniós jog
- Alapjogi Charta 8. cikk (személyes adatok védelme)
- Források
- 444, 2026. 09. 13., 444, 2026. 09. 15.
A kormányváltás óta
Az ügyészség 2026 októberében mind a 11 feljelentést elutasította, mert szerinte a kijelentés nem valósított meg bűncselekményt; Fekete-Győr András panaszt tett a döntés ellen.
Hipotetikus büntetés 3 év
Állás: Következmény nélkül2026. XI. 1.
Nincs ilyen pont. Próbálj más szót, vagy töröld a szűrést.
Összesített hipotetikus büntetés
600 év
A magyar büntetőjog legsúlyosabb büntetése az életfogytig tartó szabadságvesztés, ezek az évek tehát nem jogi számítások, hanem szatirikus mértékegységek. A tények, a jogi hivatkozások és a források valódiak.
További adatbázisok és források
A fenti 47 pont azokat az ügyeket gyűjti, amelyekben Orbán Viktor Mihály személyes vagy kormányfői felelőssége dokumentálható: ő kezdeményezte, írta alá, vezette, vagy közvetlenül haszonélvezője volt. A rendszer visszaéléseinek teljes katalógusa több ezer további tételt jelentene más szereplőkkel. A teljes képet az alábbi adatbázisok és szerkesztőségek dokumentálják:
- nerlista.hu
- a NER-rendszert kiszolgáló emberek névsora
- Átlátszó
- oknyomozó újságírás
- K-Monitor adatbázis
- közpénz- és korrupciós ügyek nyilvántartása
- Transparency International Magyarország
- éves korrupciós jelentések, perek
- Direkt36
- oknyomozó újságírás (Pegasus, a Tisza elleni művelet)
- VSquare
- közép-európai oknyomozás (Orbán és Putyin)
- Magyar Helsinki Bizottság
- jogi és emberi jogi dokumentáció
- ICIJ
- Pandora Papers, Cyprus Confidential